2025. szeptember 26-án a Kutatók Éjszakája országos programsorozat keretében a Széchenyi István Egyetem is változatos előadásokkal várta az érdeklődőket. A jogi kar által kínált egyetlen előadást a tanszék szervezte, amelyben Keserű Barna Arnold a képregények fejlődéstörténetéről és a képregényeket övező amerikai morális pánikról tartott beszámolót. A képregények az 50-es évekre olyan népszerű tömegcikké váltak, hogy sokan gyanakvással tekintettek rá. Fredric Wertham pszichiáter volt az élharcosa a képregényekkel szembeni keresztesháborúnak, aki nagy vehemenciával igyekezett alátámasztani a képregények kiskorúakra gyakorolt káros hatásait. A képregények által közvetített bűnözésre és erőszakra a társadalom konzervatív rétegei képregényégetésekkel regáltak, és végül 1954-ben az amerikai képregényipar bevezette a médiatörténet legszigorúbb öncenzúráját, ami évtizedekig meghatározta a műfaj alakulását.

Október 3-án a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adott otthont a kilencedik Copy21 Blogshopnak, ami a szerzői joggal foglalkozó egyetemi és gyakorlati szakemberek találkozója. Előadásában Keserű Barna Arnold bemutatta, hogy hányféle alkotó járul hozzá egy képregény elkészítéséhez, és hogyan alakult a szerzőségük elismerése (vagy el nem ismerése) szerzői jogi és médiapiaci szempontból a 20. század elejétől napjainkig. Szó volt továbbá a szerzői autonómiáért folytatott sok évtizedes küzdelemről, a work for hire modell leküzdéséről és ezáltal a képregényipar demoktratizálódásáról.

Végül pedig a kutatási eredmények egy külföldi konferencián is megjelentek. Az október 25-én megrendezett IV. Tricontinental Workshop on Intellectual Property-nek a tenerifei University of La Laguna adott otthont, aminek az idei fő témája kifejezetten a rajzfilmek és képregények szellemitulajdon-jogi vonatkozása volt. Az előadás arra igyekezett választ találni, hogy van-e értelme a képregények karaktereit védjegyként lajstromoztatni. Több mint tízezer ilyen védjeggyel rendelkezik a Marvel és a DC, azonban az Európai Bíróság Dr. No ügyben hozott döntése, valamint az EUIPO Terminator ügyben hozott döntése megkérdőjelezi ezen védjegyek hasznosságát. A szerzői jog és a védjegyjog metszetében e megjelölések nem feltétlenül alkalmasak a kereskedelmi származás jelzésére, ennél fogva pedig nem tudják a védjegyek alapvető funkcióját teljesíteni. Napjaink szórakoztatóiparában a védjegyoltalom lehetősége dollár milliárdokat érő, kulcsfontosságú kérdés.