Bevezetés

  

„A magánjog eszménye, mint a jogé általában az igazságosság, vagyis olyan társadalmi rendnek a megvalósítása, amely a társadalom és ezzel az emberi lét egyetemes célját legjobban szolgálja”

(Szladits Károly)

Köszöntő

 

Nagy tisztelettel köszöntöm az Olvasót és köszönöm a tanszékünk iránt tanúsított érdeklődését. A magyar magánjog máig legnagyobb klasszikusa, Szladits Károly az igazságosságot, és mellette az ésszerűséget és a jogbiztonságot a magánjog iránymutató eszméinek tartotta. Ezek ma is azok, számunkra is. Igazságos, ésszerű és biztonságos jogot tanítani, tudást átadni a hallgatóinknak, hogy aztán ők is – jogászi hivatásukon keresztül – használják ezt az emberek javára, akik ezt kérik és várják el tőlük „ügyes-bajos” dolgaikban. Mert hiszen a polgári jog a mindennapok joga.

 

Tanszéki kollégáim nevében is, üdvözlettel:

Lenkovics Barnabás

Egyetemi tanár

 

 

Polgári jog

 
 
A polgári anyagi jog terjedelmes és komplex anyagát hallgatóink az alábbi rendszer szerint tanulják: a polgári jog alapelveit, fogalmait, a polgári jogviszony szerkezetét ismertető általános tanokat a személyi jogi rész követi az első félévben. A második félévben a dologi jogi (tulajdonjogi) és öröklési jogi szabályokat sajátíthatják el hallgatóink, míg a harmadik félévet a kötelmi jog általános résznek és a felelősségtannak szenteljük. A polgári jog utolsó félévének tananyagát a kötelmi különös részhez tartozó, a Polgári Törvénykönyvben nevesített szerződéstípusok, valamint a szellemi alkotások joga képezi. A polgári jogi tanulmányokhoz szorosan kapcsolódva, arra épülve, de már a Kereskedelmi -, Agrár- és Munkajogi Tanszék keretein belül kerülnek oktatásra a kereskedelmi jog tantárgy keretében a Polgári Törvénykönyvben nem nevesített egyéb szerződések, valamint külön félév anyagát képezi a társasági jog egésze. Az előadások a Polgári Törvénykönyv szabályaira, az ahhoz szorosan kapcsolódó egyéb joganyagokra (pl. termőföldről szóló törvény, lakások és helyiségek bérletéről szóló törvény, szerzői jogi törvény,  kormányrendeletek, stb.), az ezek kapcsán kialakult bírói gyakorlatra (Legfelsőbb Bíróság/Kúria Polgári Kollégiumi állásfoglalásai, eseti döntései), és a polgári jogirodalomban évszázadok alatt kimunkált elvekre, nézetekre épülnek.
 
 

Polgári perjog

 
 
A polgári perjog a polgári peres eljárás menetét, a bírói igényérvényesítés útját ismerteti meg a joghallgatókkal, kitérve a polgári peres eljáráshoz szorosan kapcsolódó, de az 1952. évi III. törvény keretein kívül szabályozott kérdésekre is (pl. költségmentesség feltételei, illeték-kedvezmények, stb.). A polgári perjog és a polgári anyagi jog szabályai egymással szorosan összefüggenek, hiszen amennyiben a polgári anyagi jog által szabályozott jogviszonyok tekintetében jogvita merül fel a felek közt, úgy – megegyezés hiányában – a jogvita eldöntésére a bíróságok hivatottak, mégpedig a polgári perrendtartásról szóló törvényben szabályozott eljárás keretében. A polgári perrendtartás szabályai alkalmazandók munkaügyi, családi jogi és közigazgatási perekben, sőt számos nemperes eljárásban is, s ez a polgári perrendtartásról szóló törvényt – az eljárásjog tekintetében – ugyanolyan átfogó törvénnyé teszi, mint ahogy a polgári jog is a magánjog anyajogának tekinthető. Nem vitatható tehát, hogy a polgári eljárásjog minden magánjogi jogág eszközjogaként funkcionál, un. alaki jognak tekinthető.
 
 

Polgári nemperes eljárások joga

 
 
A polgári nemperes eljárások keretében azokról a polgári eljárásokról esik szó, amelyeket külön törvények szabályoznak, egyes kivételektől eltekintve (pl. hagyatéki eljárás) ezekben az ügyekben is bíróságok járnak el, mégsem peres eljárásokról van szó, a peres eljárások egyes ismérvei (pl. tárgyalás tartása) hiányoznak, bizonyos alapelvek (pl. szóbeliség) nem érvényesülnek. E tantárgy keretében sajátíthatják el a hallgatók többek között a cégeljárás, a hagyatéki eljárás, a végrehajtási eljárás, a csőd- és felszámolási eljárás részletszabályait.
 

 

Családi jog

 
A Ptk. 4. könyve rendelkezéseinek ismertetésén és a vonatkozó, széles körű bírói gyakorlat bemutatásán túl az oktatásban hangsúlyt kap a család, a házasság, a szülő – gyermek kapcsolat erkölcsi tartalma. Célunk, hogy hallgatóink a mindennapi életben, és a jogalkalmazói gyakorlatban egyaránt hasznosítható, széles körű ismeretekkel rendelkezzenek; tisztában legyenek a családi kapcsolatok sérülékenységével, azzal, hogy a családi jellegű jogviták érzelmektől jobban átitatottak. A felek sok esetben a jogvita bírósági lezárásán túl is együttműködni, egymással érintkezni kénytelenek, ami a családi jellegű problémák kezelését is meg kell, hogy határozza, azaz a konfliktuskezelésben még jobban törekedni kell a megegyezés létrehozására. A jogi normák mellett az emberiesség szem előtt tartását is szükségesnek tartjuk elültetni a hallgatók szemléletében.

Tantárgyi információk

Válassza ki a beiratkozás félévét!
Válassza ki a nyelvet!
Válassza ki a szakot!
Válassza ki a szakirányt!
Válassza ki a tantervet!
 

Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék Eseménynaptára

Nyári ügyeleti rend 2017. július 27. 00:00 - 2017. augusztus 20. 23:00
Munkaszüneti nap 2017. augusztus 20. 00:00 - 23:55
Központi áramszünet 2017. augusztus 25. - 2017. augusztus 26.
Tantárgyválasztás a 2017/2018. tanév első félévére 2017. augusztus 28. 06:00 - 2017. szeptember 2. 23:55